Novels

Replika 110 02 danyi vigvari

Description
Replika 110 02 danyi vigvari
Categories
Published
of 22
All materials on our website are shared by users. If you have any questions about copyright issues, please report us to resolve them. We are always happy to assist you.
Related Documents
Share
Transcript
   replika  11 Danyi Gábor és Vigvári András Túlélés, ellenállás, adaptáció: informális gyakorlatok Magyarországon és Lengyelországban Absztrakt: A tanulmány, amely a Replika  olyóirat jelen tematikus számához készült beve-zetőként, az inormalitás és az inormális társadalmi gyakorlatok gazdag szakirodalmába kínál betekintést. A tanulmány első két ejezete az inormalitás elméleti megközelítéseit és ogalomtörténetét mutatja be, a hosszútávú élperiériás ejlődés közép-kelet-európai kon-textusában. A tanulmány harmadik és negyedik ejezete az inormalitás szakirodalmát a szocialista és posztszocialista Magyarország és Lengyelország példáján keresztül veszi szem-ügyre. Az áttekintés során az igazodási pontokat azok a megközelítések kínálják, amelyek az inormalitásra válsághelyzetre adott válaszként, ellenállási ormaként, valamint társadalmi örökségként és áthagyományozódó tudásként tekintenek. Ezek a szempontok azonban ko-rántsem állnak kizáró viszonyban egymással, inkább olyan sajátosságokat képeznek, amelyek az inormalitás zavarba ejtően sokszínű jelenségének különböző, egymással kompatibilis ol-dalait jelenítik meg. A longue durée perspektívájából vizsgálva az inormális gyakorlatok egy hosszútávú társadalmi adaptáció részeként ragadhatók meg, amely a elhalmozódott társa-dalmi tudást olyan új adaptív ormákká és gyakorlatokká alakítja át, amelyek a élperiériás társadalmak változó szükségleteire reagálnak. Kulcsszavak: inormalitás, Lengyelország, szocializmus, posztszocializmus, gazdasági vál-ság, munkanélküliség, adaptáció, ellenállási orma, társadalmi örökség replika   2019 (110): 11–31. © A szerző(k) 2019 replika.hu/replika/110 DOI: 10.32564/110.2   12 replika Informalitás: fogalomtörténet és megközelítések „Az inormalitásnak sokkal inkább története van, mintsem definíciója” – írja Alena V. Le-deneva az inormalitás ogalmi tisztázásának nehézségeire utalva (Ledeneva 2018: 1). Az inormalitás ogalma, amelyet az 1970-es években lezajló globális gazdasági-társadalmi szer-kezetváltozás hívott életre, azóta is a szociológiai és kulturális antropológiai kutatások egyik legnépszerűbb kutatási kérdése (Hart 2000; Ledeneva 2018). Az első inormális gazdaságra és az ahhoz kapcsolódó stratégiákra összpontosító vizsgálatok a harmadik világ metropoli-szait tanulmányozták, és arra voltak kíváncsiak, hogy a vidékről városokba vándorolt töme-gek milyen gazdasági-társadalmi szerveződéseket hoztak létre a hagyományosan aluliparo-sodott társadalmakban (Hart 1973). Az inormális gyakorlatok elértékelődése azonban nem csak a harmadik világbeli or-szágokban, hanem a gazdaságilag ejlettebb centrumországokban, illetve a szocialista tábor államaiban is megfigyelhető volt (Sampson 1987). Az 1970-es években kibontakozó „neoli-berális ordulat” és az olajválság nyomán végbement gazdasági szerkezetváltozás világszerte megrendítette a ormális intézmények (köztük a bérmunka) hegemóniáját, ami a nem sza-bályozott, lokális szinten aktivizálható „szürke zónába” tartozó erőorrások elértékelődé-sét hozta magával. Ezeknek a gyakorlatoknak és hálózatoknak a működését tekinthetjük az inormális gyakorlatok alapvető vizsgálati egységének (Ledeneva 2018). A „öldalatti”, „szabályozatlan”, „rejtett”, „ekete”, illetve „második gazdaság” változatos ogalomkészlete ér-zékletesen mutat rá, hogy a globális szinten zajló strukturális változások hogyan csapódnak le és hoznak létre különböző lokális gyakorlatokat (Hart 2000). Az inormális tevékenységek halmaza azonban nem csak a lokális sajátosságok változa-tossága miatt mutat vegyes képet, hanem azért is, mert maguk a kutatók is sokéle gazda-sági-társadalmi gyakorlatot értenek az inormalitás ogalma alatt. Míg a történeti kutatások általában a modernizációs olyamatokkal összeüggésben vizsgálják az inormális gyakorla-tokat, addig a szociológiai kutatások a ormális intézmények ellentéteként tekintenek rájuk. E megközelítésekkel szemben az antropológiai kutatások azt hangsúlyozzák, hogy az in-ormális és ormális gyakorlatok közötti különbségek korántsem ilyen merevek, és sokszor nem is világosan elválaszthatók egymástól (Ledeneva 2018). Az inormalitás ugyanis, hogy egy példát hozzunk, egyaránt vonatkozhat illegális tevékenységekre, amelyeknek lényegét a ormális jogi gyakorlatokkal való szembenállás adja, és azokra a „szürke zónákban” zajló tevékenységekre, amelyek a ormális jogi intézmények szabályozásán kívül esnek.Az inormalitással kapcsolatos kutatások közös vonása, hogy jellegzetesen kisebb közös-ségek (például szomszédságok, háztartások) stratégiáit vizsgálják, aminek következtében a lokális és interperszonális jellegzetességekre összpontosító nézőpontok hangsúlyosan jelen-nek meg bennük (Ledeneva 2018). Ebben a kontextusban az inormális gyakorlatok leírá-sa révén arról kaphatunk képet, hogy a globális strukturális változások hogyan csapódnak le egy-egy helyi közösség életében, milyen kihívások elé állítják őket, és hogy helyi szin-ten milyen eszközök állnak rendelkezésre a elülről jövő kihívások megoldására (Hart és Hann 2011). A mikroszintű kutatások esetében hangsúlyosan van jelen a háztartáson belüli munkavégzés társadalmi reprodukcióban betöltött szerepének vizsgálata, vagyis az, hogy a nem fizetett háztartási munkák és a háztartási szinten megjelenő bérmunkán kívüli többlet-munkák milyen szerepet játszanak a háztartások megélhetésében (Dunaway 2018 [2012]).   replika  13Az inormális stratégiák különösen politikailag viharos és válságidőszakokban értéke-lődnek el, amikor a ormális intézményeket megrázó társadalmi és gazdasági olyamatok közepette kiemelt szerephez juthatnak. Ezekben a periódusokban az inormális gyakorlatok gyakran politikai jelentéssel ruházódnak el és rendszerellenes cselekvésként értelmeződnek. A közép- és kelet-európai országok huszadik századi történelmében az inormális gyakor-latok egyelől a túlélés és a bérkiegészítés magától értetődő mindennapos gyakorlataként, máselől pedig a ennálló politikai rendszerrel és a mindenkori állammal szembeni önvédel-mi reakcióként értelmeződnek (Szelényi 1993 [1988]; Sevcsenko 2015). Az informalitás közép- és kelet-európai kontextusa Az inormális gazdaság és a megélhetési stratégiák vizsgálata a közép- és kelet-európai or-szágokban is az etnográfia egyik legontosabb kutatási témájaként jelentkezett az elmúlt évtizedekben. A helyi kutatók mellett a térség az 1970-es évektől kezdve számos nyugat-európai és észak-amerikai antropológus érdeklődését keltette el, akik számára a háztartási szinten megragadható inormális gyakorlatok és a szocialista második gazdaság váltak a ku-tatások ókuszpontjává (vö. Hann 1980; Verdery 1983; Szelényi 1993 [1988]; Sampson 1987; Pine 2002).Az inormalitáshoz kapcsolódó, régióspecifikus érdeklődés több dologban gyökerezik. Egyelől számos kutatás kimutatta, hogy az inormális munka – a kiterjedt bérmunka és az iparosodás hiánya miatt, hasonlóan a harmadik világbeli országokhoz – elterjedtebb volt a közép- és kelet-európai régióban a nyugati, iparosodott országokhoz képest, így meghatá-rozó tapasztalatot jelentett az itt élő emberek számára. Máselől az inormális stratégiákat  vizsgáló kutatások a térségben az elmúlt évtizedekben végbemenő politikai és gazdasági  változásokhoz – a szocializmushoz és a posztszocialista átalakuláshoz – kapcsolódtak, és azt firtatták, hogy a végbemenő strukturális átalakulásokkal szemben milyen alulról jövő inormális alkalmazkodási és ellenállási lehetőségek léteztek (vö. Szelényi 1993 [1988]; Rév 1998; Rakowski 2009; Sevcsenko 2015; Polese, Kovács és Jancsics 2017).  Az informalitás mint hosszú időtartamban megragadható „társadalmi örökség” „A második jobbágyság és a korai kapitalizmus periériás viszonyaira jellemző, olyamatos értékkiszippantás következtében a kapitalizmus e tájon úgy-ahogy kialakulgató ormái má-sodlagosak, mozgóbbak és bizonytalanabbak voltak, s kezdettől ogva, alapszerkezeteikben üggőségi viszonyokban álltak a kapitalizmus néhány száz évvel korábban létrejött válajától” – ogalmazott Böröcz Józse (2017: 303). Ennek következtében, ahogy Böröcz rámutat, egy aluliparosodott, más munkaszervezeten, valamint inormális és ormális szérák összjátékán alapuló gazdasági szerkezet jött létre a közép- és kelet-európai országokban (Böröcz 2017: 303). öbb kutatás is hangsúlyozza, hogy a ormális és inormális gazdaság közötti kapcsolat a élperiériás gazdasági ejlődés alapvető történeti sajátossága, ami a régió globális munka-megosztásban eloglalt pozíciójából akad (Csányi, Gagyi és Kerékgyártó 2018). A élperiériás országok háztartásszerkezetét és munkamegosztását vizsgáló Wilma A. Dunaway amellett érvel, hogy a háztartások gazdálkodásában és elhalmozásában történe-   14 replika ti értelemben legalább akkora szerepet töltenek be a nem bérjellegű, inormális erőorrá-sok, mint a hagyományos, bérjellegű jövedelmi ormák (Dunaway 2018 [2012]). Dunaway azt a következtetést vonja le, hogy a élperiériás országok lakóinak csupán bérmunkából szerzett jövedelme nem edezné a mindennapi megélhetésükhöz kapcsolódó kiadási költ-ségeket, így az inormális munkavégzéshez kapcsolódó tevékenységek elértékelődnek és a megélhetés elengedhetetlen részét képezik. Dunaway ezeket a háztartásokat  félproletár ház-tartásoknak  nevezi, hangsúlyozva, hogy a ormális és inormális munkaormák kombinálá-sán keresztül azok integrálódnak a globális szintű kapitalista tőkeelhalmozás rendszerébe (Dunaway 2018 [2012]). Az inormális munka jelentősége különösen a nagy gazdasági vál-ságok és átalakulások idején nőtt meg, amikor a bérmunkából származó jövedelmek kiesé-sével a nem bérjellegű, inormálisan szerveződő munkaormák váltak dominánssá a háztar-tások megélhetésében.A közép- és kelet-európai inormalitást globális szemszögből elemző megközelítések on-tos kérdése, hogy az inormális munkavégzés keretében előállított javak miként kapcsolód-nak a globális termelési láncokhoz. öbb szerző is amellett érvel, hogy az inormális keretek között végzett termelés szervesen beépül a világgazdaság termelési láncolataiba, és a be-dolgozórendszereken keresztül meglehetősen kedvezőtlen pozíciót vesz el a globális áru-termelési lánc hierarchiájában (Dunaway 2018: 62–63). Az antropológiai kutatások szint- jén megragadható, inormális munkát végző háztartások így voltaképpen „olyan gazdasági egység[ek], amely[ek] a globális elhalmozási olyamat különböző szintjein az egyenlőtlen elhalmozási viszonyokat rögzíti[k]” (Csányi, Gagyi és Kerékgyártó 2018: 19). A élproletár háztartásszerkezet és a háztartásokban zajló inormális munkavégzés a kö-zép- és kelet-európai társadalmak meghatározó történeti tapasztalataként jelentkezik. Az inormális túlélési stratégiák egyajta „társadalmi örökségnek” és a társadalom magától érte-tődő tudásának tekinthetők, ami a háztartásokban a hosszú évek tapasztalata során halmo-zódik el. Ebben az értelemben az inormális gyakorlatok történeti beágyazottságát és oly-tonosságát a régióban az is megerősíti, hogy a politikai-gazdasági korszakváltások ellenére az inormalitás a hétköznapi társadalmi gyakorlatokban, magatartásormákban és mentali-tásban továbböröklődött, és a szükséges pillanatokban aktivizálódott. Szocializmus, posztszocializmus, átmenet: az informalitás mint ellenállási stratégia A Közép- és Kelet-Európában olyó társadalomtudományos vizsgálatok sokszor kapcsolták össze az inormalitás kérdéskörét a régió politikatörténeti kontextusával. A kutatások első hullámát a szocialista tervgazdaság és a háztartási szinten megjelenő inormális gazdaság között eszülő ellentmondások ösztönözték (vö. Stewart 1994; Rév 1998), miközben érdek-lődés mutatkozott a reciprocitáson alapuló csere és az ahhoz kapcsolódó inormális gazda-sági gyakorlatok iránt is (Hann és Hart 2002; Rév 1998). Az 1970-es és 1980-as években erőre kapó kutatások mindenekelőtt a vidéki társadal-makban jelen levő inormális gyakorlatokat, a kalákát, a háztáji gazdaságot dokumentálták (Rév 1998). A szocialista országokban zajló vizsgálatok másik sajátossága az volt, hogy az inormalitást nem egyszerűen az önenntartás egyik eszközének tekintették, hanem olyan, a központi újraelosztással szembehelyezkedő alternatív gazdasági és társadalmi széraként de-finiálták, amely a rendszerellenes politikai lázadás kiejezéséül is szolgálhat (Szelényi 1992; Rév 1998). A kutatásokhoz kapcsolódó értelmiségi víziók nagy részét azonban az 1990-es   replika  15politikai és gazdasági átalakulások, amelyek magukkal hozták a szocialista tervgazdaság bu-kásával együtt az inormális (második) gazdaság hanyatlását is, nem igazolták vissza. örté-neti távlatból nézve az inormális gazdasági gyakorlatok nem annyira az autonómia szigeteit  jelentették, mint inkább a ormális szocialista tervgazdasággal való szimbiózis egy ormáját (Rév 1998), ahol a ormális és inormális erőorrások kombinációja segítette a háztartások elhalmozását (Vigvári és Gerőcs 2017).Az 1990-es évek első elében indult vizsgálatok leginkább a privatizációhoz kapcsolódó gazdasági átalakulásokat, azok intézményes kontextusát, illetve a háztartásokra gyakorolt hatását tanulmányozták (Hann, Humphrey és Verdery 2002). A 2000-es évek kutatásai azok-ra a társadalmi csoportokra összpontosítottak, amelyek a végbemenő gazdasági, társadalmi és politikai átalakulások vesztesei voltak. A posztszocialista átalakulás során lezajló gazdasá-gi szerkezetváltozás súlyos következményekkel járt a háztartások megélhetésére nézve. Míg az államszocializmus idején a ormális bérmunka volt az uralkodó oglalkoztatási orma, addig az 1990-es évek privatizációs olyamatai komoly változásokat hoztak a bérmunka vilá-gában. Milliók veszítették el addig stabilnak hitt munkahelyüket és kényszerültek arra, hogy más megélhetési orrások után nézzenek. Az átalakulások vesztes csoportjai, különösképpen a nagyipari munkásság és a termelőszövetkezetek mezőgazdasági dolgozói számára az inor-mális gyakorlatok többé nem bérkiegészítő tevékenységet, hanem a mindennapi megélhetés elsődleges ormáját jelentették, amelytől a megszilárduló újkapitalista gazdasági viszonyok között a túlélésük üggött (Rakowski 2009; Ries 2009; Pine 2002; Pulay 2013; Durst 2016).A következő ejezetekben az inormalitás szakirodalmát a szocialista és posztszocialista Magyarország és Lengyelország példáján keresztül vesszük szemügyre, az utóbbira helyezve a hangsúlyt. Az áttekintés során az igazodási pontokat a ent vázolt szempontok kínálják,  vagyis azok a megközelítések, amelyek az inormalitásra egy válsághelyzetre adott válasz-ként, társadalmi örökségként, valamint ellenállási ormaként tekintenek. Ezek a szempon-tok azonban, ahogy arra az áttekintés során igyekszünk elhívni a figyelmet, korántsem állnak kizáró viszonyban egymással, inkább olyan sajátosságokat képeznek, amelyek az inormalitás zavarba ejtően sokszínű jelenségének különböző, egymással kompatibilis olda-lait jelenítik meg. Informális túlélési stratégiák Magyarországon A magyarországi etnográfiai és szociológiai kutatások mindig is kiemelt figyelmet ordítot-tak az inormális gazdasági stratégiák és társadalmi gyakorlatok tanulmányozására, azon-ban koronként más-más kérdést helyeztek a középpontba. Ezekben azonban közös, hogy az inormalitásra összpontosító vizsgálatok elsősorban vidéki terekben zajlottak, rámutatva a magyarországi térbeli hierarchia (város-vidék) és a bérmunkához való hozzáérhetőség kap-csolatára. Az erőorrás-hiányos vidéki terekben az inormális munka bérkiegészítő szerepe egy olyan politika- és gazdaságtörténeti korszakokon átívelő tapasztalatként jelentkezett, amely kulcsontosságú szerepet játszott a lokális társadalmi viszonyok szervezésében. A vidéki Magyarország inormális gyakorlatainak társadalmi előzményei kétségkívül a paraszti társadalomban ellelhető reciprocitási gyakorlatokig nyúlnak vissza. Az 1970-es években a paraszti társadalom átalakulását vizsgáló kutatások egyik legontosabb tanulsága az volt, hogy a szocializmus időszaka alatt a alusi társadalmakban végbemenő modernizá-
We Need Your Support
Thank you for visiting our website and your interest in our free products and services. We are nonprofit website to share and download documents. To the running of this website, we need your help to support us.

Thanks to everyone for your continued support.

No, Thanks
SAVE OUR EARTH

We need your sign to support Project to invent "SMART AND CONTROLLABLE REFLECTIVE BALLOONS" to cover the Sun and Save Our Earth.

More details...

Sign Now!

We are very appreciated for your Prompt Action!

x